Az a mindenen túli abszolút izé engem is érdekelne :-), jöhet link is.

Köszönettel:

Árpi

> P.S. : az_rt a specrelativit_son t_lmen_ m_giscsak van abszolut
> valamir_l olvasn_k szivesen, csak nehogy _sszezavarjunk itt sokakat...

Majd előhalászom, hogy melyik tudománynépszerűsítő műben találkoztam 
a
dologgal. Addig is, két kérdésem lenne.

Az első Józsihoz: Nem lehetne valamiféle módon a HIX mailer-ét rávenni
arra, hogy a Content-type headerbe charset="us-ascii" helyett "UTF-8"
-ot írjon? Ugyanis akkor az olyan levelezőprogramok is jól írnák ki 
az
ékezetes karaktereket, amelyek el is olvassák, sőt, értelmezik is a
headert és amikor azt találják, hogy us-ascii, akkor szépen minden
karakter(sorozat)-ot, aminek a felső bitje áll egy kackiás aláhúzással
helyettesitenek, tekintve, hogy az us-ascii kódkészletben olyan
karakter nem lehet. Ettől aztán mondjuk a "bíróságé" az "b_r_s_g_" 
lesz
és baromira nehéz olvasni.

A másik kérdés az a spec. rel. ill. ált. rel. határesetén mozog.
Az ikerparadoxont, amikor is az űrhajós elmegy majd visszajön és az
órák másképp járnak az űrhajós gyorsulásával magyarázzuk, mert 
amikor
visszafordul, akkor le kellett lassitani a hajót majd felgyorsítani az
ellentétes irányba és ez behozza az asszimetriát a két iker közé.

Mi van akkor ellenben, ha a következő ravasz kísérleti elrendezést
használjuk:
Természetesen mindentől nagyon távol vagyunk. Építünk egy műbolygót,
aminek a tömege jó nagy, tehát a felszíní gyorsulása kellőképpen
akkora, amekkorának csak akarjuk és amit a megfigyelő kibír. Mivel 
nem
akarok ASCII ábrákat rajzolni, legyen a műbolygónak egy északi és 
egy
déli sarka, amik fent ill. lent vannak. A bolygót ellátjuk továbbá 
nagy
rakétákkal, amik az egyenlítőn tangenciálisan vannak, azaz képesek 
a
bolygót a sarkokon átmenő tengely körül megforgatni és megállítani.
Amúgy a bolygó nem forog. Namost, építünk egy rakétát, aminek teljesen
fúziós reaktora van és fotonmeghajtása, hogy ne kelljen sokat
foglalkoznunk az üzemanyagveszteség miatti tömegváltozással. Ez valahol
a bolygótól kellően távol egy parkolópályán kering, az egyenlítő 
fölött.
Most az egyik iker beül a hajóba, a másik iker leül a bolgón, az
egyenlítön. Namost, ahogy a hajó kering, egyszer csak bekapcsolja a
hajtóművet és egyenletes gyorsulással távozik, mégpedig úgy, hogy 
a
gyorsulásvektora megegyezik az egyenlitőn ülő iker által érzett
nehézségi gyorsulással. A hajó megyen, megyen, nem kapcsolja ki a
hajtóművet, csak szépen asszimptotikusan közelíti c-t. Egy valamilyen
jó hosszú idő után a hajó megfordul, mikőzben a főhajtómü amúgy 
totál
gázzal megy, és jön vissza, de most persze lassul. Amikor a hajó
fordult, akkor a bolygót is megfordítottuk egy fél fordulatnyit a
tengelye körül, aztán megállítottuk és úgy hagytuk. Egy idő után 
a 
hajó
visszaér, és amikor pont lelassul, kikapcsoljuk a hajtóművet és
megnézzük az órákat, amikről feltételezem, hogy különbözőnek 
találjuk
majd Å‘ket.

Mindkét megfigyelő pontosan ugyanazt a gyorsulást szenvedte el, úgy
abszolút értékben, mint a vektor irányában. A nehézségi gyorsulás 
és 
a
mozgási gyorsulás az ált. rel. értelmében azonos. 

Mi volt most a különbség az ikrek között?

Amúgy ez komoly kérdés, nem tudom a választ és tényleg izgat, hogy 
mi
lehet.

Kocsonya