Szevasztok !
Egy fizika'ban igencsak ja'ratos tana'romto'l hallottam, hogy esetleg
elke'pzelheto" ez a laikusoknak _nekem_ hihetetlenu:l hangzo' dolog.
E'n csak annyit tudok a te'marol, hogy mi a fekete lyuk, meg hogy a na'la
ta'volabb, "mo:go:tte" levo csillagok ke'pe'nek va'ltoza'sa'bo'l, e's a
megzavart
keringe'si palyak alakjabol lehet erre gondolni.
Ha u'gy gondolja'tok, hogy ez nem a tudoma'ny keretein belu:li kerdes,
akkor
a magancimemre kuldjetek valami ta'mpontot ado URL-t.
Ps: Hogyan irjuk a "maga'n e-mailben" kifejeze'st ?
Soha to:bbet meg nem jeleno signature :
/-----------------------------------------------------------------
| Ju'nius 28-to'l minden szombaton
| BULI a FunHouse Discoklubban
| -----> az igali strandon. <-----
| Gyere el e's e'rezd jol magad Te is !
\-----------------------------------------------------------------
|
Sziasztok!
Megkert Dezso a kovetkezo tovabbitasara:
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
> Felado : Sarkadi Dezso V8.TXT
E-MAIL:
Tel: 75/317-898, lakas 75/311-383
Lakcim: 7030 PAKS, Kishegyi ut. 16.
Paks, 1997 junius 11.
> Temakor: PONTOSITOTT GRAVITACIO
Elnezest, hogy egy kicsit kesve jelentkeztem, az ok pusztan annyi,
hogy az ELLA vonalam mar ket hete uzemkeptelen.
A muholdak palyaadatait nagyon megkoszonom, de egyenlore meg nem
vegeztem szamitasokat.
Szemelyes velemenyem, hogy a TUDOMANY HIX nagyon jo.
Minden dolognak vannak elonyei es hatranyai.
A gravitacioval kapcsolatos kerdesek alapjan meg tudom hatarozni,
hogy melyek azok a dolgok, melyek ismertetesere nagyobb hangsulyt
kell fektetnem. Sok szinvonalas cikket es hozzaszolast olvastam mas
teruletekrol is, ami nem szinvonalas, azzal nem foglalkozom es nem
olvasom vegig.
Kulonbozo kritikakat is kaptam, es ra kellett jonnom, hogy volt
sok igazsag bennuk. Ugy gondolom, pillanatnyilag patt helyzet alakult ki,
ami varhato is volt. En mondom a sajat erveimet, erdekes modon a
legtobb hozzaszolo nagyon biztos Newton gravitacios torvenyeben,
es ennek megfeleloen is ervelnek. Meg munkahipotezis szerint sem
hajlandok Newton torvenyen valtoztatni. Ugy latszik, hogy a
szembenallo feleknek csak a masikkal szemben vannak elvarasai.
Az egy kulon mise't erdemelne, hogy fizikusok es nem fizikusok mennyire
ragaszkodnak egy-egy alapvetonek tartott /tuno/ fizikai torvenyhez.
En mar "lesulyedtem" arra a szintre, hogy csak az energia es impulzus
megmaradast gondolom a legvaloszinubbnek.
1./ A valtozatossag kedveert most felvetek roviden egy problemat, amely
a gravitacios fizikai ingara vonatkozik: Az inga kitereset a forrastomeg
meroleges bemozgatasa eseten az energiamegmaradas alapjan szamolom.
Az inga kinetikus energiajanak megvaltozasat az atadott gravitacios
csatolasi energia hatarozza meg. Newton gravitacio eseten:
delta E(kin)=2*(m/2)*om^2*(a^2-a0^2) = G*m*M/R
Itt "a0" az ingatomegek kezdeti amplitudoja, "a" a megvaltozott amplitudo.
Ebbol az egyenletbol az kovetkezik, hogy az inga kiterese nem fugg az
inga tomegetol, csak a merolegesen betolt mintatomegtol.
A paksi es miskolci kiserleti meresek szerint az inga kiterese
erosen fugg az inga tomegetol. A merheto amplitudo megvaltozas tehat
az L=m/M fuggvenye. L = 0.1 es L=1 kozott a gravitacios energia
atadasa kb. 15-od reszere csokken.
A jelenseg nem ertelmezheto az inga surlodasaval!
Az inga csillapodasat allandoan merjuk, a csillapitasi tenyezo
/log.dekrementum/ 10^-4 nagysagrendu. Egyebkent jo kozelitesben a
surlodas az inga tomegevel aranyosnak tekintheto, a gravitacio Newton
torvenye szerint ugyancsak aranyos az inga tomeggel. Tehat a surlodas
nem vezet m-tol fuggo durva hibara.
Kerem a magyarazatot! Meresi hiba feltetelezeset aligha fogadhatjuk
el, mert ez azt jelentene, hogy M = 1 kg forrastomeg eseten az inga
kiterese 1 gramm ingatomegnel is ugyanannyi lenne, mint 100 kg-os
ingatomeg eseten /R=const,om =const./. Allaspontom tehat tovabbra is:
*** Newton gravitacios torvenye csak olyan kozelites, amely specialis
feltelek eseten tukrozi a valosagot. ***
A gravitacioval kapcsolatban meg jo nehany, a fentihez hasonlo
ellentmondas van a tarsolyomban, ezeket a tovabbi reagalasok igenye
szerint a jovoben aprankent eloveszem.
2./ A gravitacios allando pontossaga ugy latszik, orokzold tema:
Hajdu Csaba ezt irja:
> A gravitacios allando pillanatnyilag elfogadott erteke:
> 6.67259(85) * 10^-11 m^3 kg^-1 s^-2
> Ennek, illetve a klasszikus kepletnek eddig semmilyen publikalt kiserleti
> eredmeny nem mondott ellent, ugyhogy egy 4-5, vagy akar 2-3 szazalek
> pontossagu meressel ezt megkerdojelezni eleg meresz dolog.
Valaszom a gravitacios irodalombol:
Facy & Pontikis /1971/ G=6.6714+-.0006 /USA eredmeny/
Luther & Towler /1982/ G=6.6726+-.0005
Rose at al. /1969/ G=6.6699+-.0014
Sagitov at al. /1978/ G=6.6745+-.0008
Hussian at al. /1981/ G=6.705 +-.016 /600 m-es ba'nya me'lye,n/
...... vegtelen stb.
Udvozlettel: Sarkadi Dezso
>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>
|
>Felado : Nemes Marcus
>Egy nagyon "egyszeru" kerdesem van: valtozo magneses mezobe helyezett
>tekercsben mi indukalodik: feszultseg vagy elektromotoros ero?
>Vagyis: e_ind=-dfi/dt vagy u_ind=-dfi/dt?
Nem tudom, pontosan mire gondolsz. Arra, hogy tekintheto-e azonosnak az
elektromotoros ero es a feszultseg? Bizonyos fokig igen. Az elektromotoros
ero egy specialis feszultseg: a telep feszultsege. (Ebben a felfogasban
persze a valtozo magneses ter "telepnek" tekintetndo.)
De egyebkent lenyegi kulonbseg szerintem nincs a ket dolog kozott.
Talan ugy lehet pontosan megvalaszolni a kerdesedet, hogy a valtozo magneses
ter nem feszultseget, hanem elektromos teret, tehat E-t indukal. Ez a
differenceialis alakjabol egyebkent sokkal jobban latszik:
rot E = dB/dt
Ebben nyoma sincs feszultsegnek vagy elektromotoros eronek. Hogy ezzel az
elektromos terrel ki mit csinal, az mar az o dolga, ha peldaul korbe
integralja, akkor feszultseg lesz belole. :-)
Ha nem erre gondoltal, akkor bocs. Olvastam a tobbit is, de nem igazan
ertettem, hol van benne a gond. Mindenesetre ha a fenti kepletbol indulsz
ki, tehat a tererosseget hasznalod, akkor biztos, hogy minden vilagossa
valik, barmi is volt az eredeti problemad.
Udv: Peter
|