Kedves Attila!

hix.nyelv #757, >:
> > Tehát eszerint általában véve az a megváltozott munkaképességű,
> > akinek az OOSZI-ból papírja van arról, hogy a munkaképesség-
> > változásának mértéke nagyobb, mint 0%.
> 
>   Az a gyanúm, hogy a gyesen levő anyának nincsen ilyen papírja,
> márpedig őt is bele szokták érteni a megváltozott munkaképességűek
> csoportjába.

  Nem állítom, hogy értek a dologhoz, pusztán defíciót adtam a 
feltaláltam jogszabály-szövegek alapján. A gyesen lévő anyukákkal 
kapcsolatban viszont nem találtam ilyen meghatározást. Két esetet 
tartok lehetségesnek: (1) A "megváltozott munkaképességű" fogalom pars 
pro toto-ként a gyakorlatban valahol, valaki által a gyakorlati 
használatra kiterjesztődött a hasonló elbírálás alá eső más állapotokra 
is. (2) Lehet egy-két jogszabály, amely így fogalmazhat: "E jogszabály 
vonatozásában megváltozott munkaképességűnek számít: (a) ... (b) ... 
(c) aki gyest kap, (d) ...". Ez is a pars pro toto esete, de egy ilyen 
definíció csak a vonatkozó jogszabályok tekintetében lenne érvényes 
(ezért írtam: "a konkrét tartalmat az részlet-jogszabályok határozzák 
meg").
  De az idéztem 8/1983. EüM-PM rendelet nem tekinti megváltozott 
munkaképességűnek a gyesen lévőket. Így a dolog stabil része továbbra 
is az OOSZI határozata.
  Nem tudom, van-e Tippen munkajogász, ha van, ott rákérdezhetsz, mert 
szvsz a fogyatékossággal szemben a megváltozott munkaképesség munkajogi 
(és csak is munkajogi) fogalom. (Tehát nem nyelvi.)


> amikor érdekvédelmi szervezeteink megváltozott munkaképességűekről
> szónokolnak, akkor egy alig körülhatárolt, bizonytalanul megjelölt
> embercsoportot próbálnak képviselni  

  Ilyen értelemben megváltozott munkaképességű lehet mindenki, aki az 
OOSZI-tól _tudna_ papírt beszerezni: tehát a Down-kóros, a sztómás, a 
végtagamputált, stb. Ilyen értelemben ez egy tágabb fogalom, mert a 
sztómás nem fogyatékos, viszont bizonyos élethelyzetekben ugyanolyan 
kiszolgáltatott.
  Én tehát nem hibáztatnám őket azért, mert köznapi célokra a 
legáltalánosabb vonatkozó fogalomként ezt a kifejezést használják: 
végezetül nem említhetik minden egyes alkalomal az összes érdekelt 
csoportot tételesen... Akkor kell a precizitást elővenni, amikor a 
jogszabályokat véleményezik, vagy szövegjavasolatot tesznek.
  Az érdekvédelmi vezetők egyébként is szónokolhatnának egy jól 
definiált embercsoportról is, miközben nem tesznek érte érdemlegeset. 
Őket tehát a gyakorlat szempontjából a tetteik kellene minősítsék: 
eleget tesznek-e a te csoportodért (a lehetőségeik határain belül).

Kedves  Tamas!

Ertem a magyarazatodat, nem gunyosan kerdeztem, hogy viccnek szantad-e a
ketfele "e" megkulonbozteteset-ha ilyesmi merult volna fel benned-csak  mint
nem nyelveszt tenyleg meglepett ennek a lehetosege, es mindjart meg is
ijedtem eppen ezert.  Elkepzeltem magamat, mint budapestit, /exbudapestit/
aki ezt sose tanulna meg, es meg tobb majdani helyesirasi hibat vetene.  De
az "ü"-vel valo erveles meggyozo, megis egyszerubb lenne maradni a reginel.

udv
Vica

>
>   Nem gondoltam viccnek. Látod Mártonfi Attila megrótt engem, mert
> megengedhetőnek tartottam, hogy valaki is olyan hosszan ejtené* az "i,
> u, ü"-ket, mint ahogy kodifikálva van. A Ballagi-féle 1873-as szótár
> (korának normatív műve) pl. mindet röviden írja. Ha megtehették azt,
> hogy a hosszú "í, ú, ű"-ket (részben) feltámasztották, annak ellenére,
> hogy az emberek nem így beszélnek, megtehetik azt is, hogy az ë-t
> feltámasztják.
>   Van pl. a Bárczi Géza Értékőrző Kiejtési Alapítvány, melynek célja,
> hogy beszédben elterjessze -- legalábbis "hivatásos" beszélők:
> bemondók, színészek stb. 50%-ának körében -- a kétféle e-t. Emiatt az e
> célra -- felolvasásra -- szánt szövegekben ír(at)ni akarják az ë-t. Van
> egy olyan kiadványuk is, amelyben a norma megállapítására tesznek
> kísérletet: Buvári Márta: Kiejtési útmutató és szótár (15
> magánhangzóval). Bárczi Géza É. K. Alapítvány, Bp. 2001.
>   N.B. Magyar célokra nem zárt e és nyílt ä betűt használunk, hanem
> zárt ë-t és nyílt e-t, tehát "embër" és nem "ämber" (ë = Alt+0235
> Windowson).
>   (* Én ugyan az effektív kiejtésről beszéltem, Attila pedig az
> anyanyelvváltozatról.)
>>